Hasznos fogalmak
Hőszigetelő üveg
Hiába van jól szigetelt házunk, körbefűtött lakásunk, ha az ablakok rossz minőségűek, nem jól szigetelnek - a korszerűtlen üvegszerkezeten át és a régi deformálódott tok és szárnyszerkezet csatlakozásánál - kiszökik a meleg otthonunkból. Válasszunk jó minőségű nyílászárókat, ezzel jelentősen csökkenthetjük fűtésszámlánkat. A nyílászárók hőveszteségi értéke az „u” érték. Ez azt jelenti, hogy ha egy határolószerkezet „u” értéke 1,0 W/m²K, akkor a hőveszteség mértéke 10 Kelvin fok benti-kinti hőmérséklet különbség esetén sem haladja meg az 1,0 Wattot négyzetméterenként. Szigetelő üvegeknek a kettő vagy több üvegrétegből álló szerkezeteket nevezzük, az egyes üvegrétegek között távtartóval és páramentességet biztosító peremzárással, a légrésben különféle típusú gáztöltéssel.
Kétrétegű üvegezés
Az első hőszigetelő üvegszerkezetek két síküveglap összeragasztásával készültek, a két réteg között egy távtartóval. A következő lépés az úgynevezett Low-e bevonat (Low-emissivity, jelentése alacsony sugárzási érték), amely egy alacsony emissziójú lágyfém bevonat. Ezen lágyfém bevonat segítségével a kétrétegű üvegezés hőátbocsátási értéke felére csökkenthető. Jelentősen továbbjavítható az üvegszerkezet hőszigetelő képessége, ha az üvegrétegek közti teret "levegő" helyett speciális gázokkal töltik meg. Napjainkban leggyakrabban az argongáz töltést használják erre a célra.
Háromrétegű üvegezés
Három üvegrétegből álló szerkezet esetén gyakorlatilag egy plusz "szigetelő kamrát" alakítunk ki, így érve el a jobb hőszigetelési képességet. Ebben az esetben is fontos a kétrétegű üvegeknél már tárgyalt low-e bevonat és gáztöltés alkalmazása a megfelelő eredmény eléréséhez. Legjobb hőtechnikai értékét úgy érik el, hogy az üvegszerkezet első és a harmadik üvegtábláját lágyfém bevonatos (low-e) réteggel látják el és - igény szerint - kripton illetve argongázzal töltik fel. A háromrétegű üvegek alkalmazása esetén fontos szempont az üvegszerkezet súlya, hiszen, ha ezzel nem számolunk - nagyobb méreteknél - súlyos működésbeli problémák jelentkezhetnek, adott esetben akár balesetveszélyt is teremthetünk.
Biztonsági üvegezés
Biztonsági üvegnek nevezzük a VSG (ragasztott) üveget, ill. az ESG (edzett) üveget, illetve azok kombinációit. A ragasztott biztonsági üveg törés esetén nem hullik szét, az edzett üveg pedig apró, tompa szilánkokra törik, így nem okozhat komoly sérülést. A gyakorlatban biztonsági üveget kell alkalmazni minden olyan helyen, ahol balesetvédelmi okok indokolják (pl. üvegezett ajtók, padlócsatlakozásig való üvegezés, mellvédmagasság alatti üvegek). VSG üvegek előállítása kétféle módon történik: PVB fóliával egy vagy több rétegben összeragasztják az üveglapokat. A fólia szervesen beépül az üveglapok felületébe a hő és nyomás együttes alkalmazásával. Egy vagy több komponensű műgyantákkal ragasztják össze az üveglapokat. Az ESG üveg gyártása során a kész előre gyártott síküveget felhevítik hozzávetőlegesen 650-660 Celsius fokra, majd gyorsan lehűtik. Az üveg egy fokozott szilárdsági értékű üvegfelület lesz és az esetleges törése esetén nem szilánkosra törik, mint a síküveg, nem pókhálósodik, mint a biztonsági üveg, hanem apró darabokra törik "kirobban", az üvegben lévő belső feszültség miatt, amit az eljárás során keletkező nikkelszulfitok okoznak. Az üveg törése szúró vagy vágó sérülést nem okoz.
Katedrál üveg
Különböző választható mintázatokkal ellátott fényáteresztő, de elmosott vagy tompított képet mutató üveg, melyet olyan helyiségek nyílászáróiba ajánlunk, ahol fontos, hogy kívülről ne lássanak be (pl. fürdőszoba).
K/U érték
Hőszigetelési együttható. Egy építőanyag, - legyen akár nyílászáró profil vagy tégla - K/U értéke megmutatja, hogy az építőanyag mindkét oldalán 1 m²-es területen a levegő 1 K (C) hőmérsékletkülönbsége esetén 1 másodperc alatt (Jule-ban mérve) mekkora hőmennyiség áramlik át. Mértékegysége: W/ m²K. A legújabb szakirodalomban a K-értéket egyre inkább az U-értékkel helyettesítik. Külön mérhető a nyílászáró profil (Uf), illetve az üvegezés (Ug) hőszigetelési együtthatója. Összehasonlítás esetén a szerkezet eredő hőszigetelő képességét érdemes vizsgálni (Uw).
Profil
A profil a nyílászárónak az a része, amit köznyelven keretnek vagy toknak mondanak. Ebbe építjük be az üveget. A gyártás folyamán nagyon fontos a pontos méretezés és az illesztés a jó záródás érdekében. Mindez a Hevestherm márkanév alatt forgalmazott termékeknél teljes mértékben megoldott és ellenőrzött.
Légkamra
Hogy egy szerkezet hány légkamrás, attól függ, hogy a külső és belső teret hány légréteggel választja el a profilszerkezeten belül - ez az érték a profil jellemzője. A légkamrák optimális száma szükséges - egy adott profilvastagság mellett - a maximális hő- és hangszigetelés, valamint a megfelelő statikai tulajdonságok eléréséhez. Jelenleg az öt- és hatlégkamrás műanyag nyílászáró rendszereknek a legnagyobb a piaci részesedése. Ez a kamraszám az általában alkalmazott 70-80 mm-es profilvastagság mellett ideális.
Vasalat
Az a része a műanyag nyílászárónak, ami működteti a nyílást-záródást. A felhasználó a kilincs segítségével mozgatja a vasalatot. A megfelelő záródás érdekében fontos a jó minőségű vasalat szakszerű, pontos szerelése, melyre kiemelt hangsúlyt fektetünk.
Vasalati résszellőző
Ez a szellőző típus a kilincs valamely negyedes (méretfüggő) állásában biztosítja a szellőzés lehetőségét úgy, hogy a bukó-nyíló ablak tetejét 2-7 mm-re megnyitja. Ezt a szellőző típust folyamatos légcsere biztosítására használják. Mivel kézi állítású és elzárható, jól szabályozható, ugyanakkor a nyílt égésterű gázkészülékekhez (ahol előírás az automata légbevezető) nem elfogadott!
Hibásműködés-gátló
Ez egy a vasalatba épített olyan szerkezet, ami nem engedi a nyílászárók bukó/nyíló szárnyát egyszerre bukni és nyílni.
Passzívház
A passzívház olyan alacsony energiaigényű épület, melyben extrém alacsony energiaráfordítás mellett, minden időben kellemes hőmérséklet uralkodik hagyományos fűtési rendszer, illetve légkondicionáló berendezés nélkül. A hagyományos építésű ingatlanokhoz képest a passzívház energiaszükséglete minimális, a rezsiköltség is jóval alacsonyabb, mint a szokványos épületekben. A passzívházakban a hagyományosan épült házak fűtési energiaigényének csupán 10 százaléka elegendő, ezt a szükségletet fedezi a nyílászárókon keresztül beengedett napsugárzás, illetve a házban használt berendezések és a lakók által leadott hőmennyiség. Ez a fűtési energia igény évi maximum 15 kWh/m2 lehet, míg a teljes energiafelhasználás – beleértve a használati melegvíz előállítását és a villamos energiafogyasztást – 120 kWh/m2 alatti. Az energiabarát passzívház ezzel csak kis mennyiségű környezetszennyező CO2-t bocsát ki és lakója számára nagymértékben csökkenti a fűtésköltséget.
